
Most olyan mint amikor beállít valaki és azt mondja: van egy jó meg egy rossz hírem, melyikkel kezdjem?
A jó hír az, hogy végre hosszú idő után talált a férjem munkát! Ma reggel ment intézni a belépési papírokat. Egy wellness szállodában lett vízszerelő- karbantartó. Szóval hosszú idő után fellélegezhetünk végre :o)
A rossz hír, hogy mostmár 99%, hogy eltünt a lányom. 19 éves elmúlt, egy igazi hülye kis p***, de bármit művel akkor is a lányom. Már több mint 3 hete senki nem tud róla semmit. Nagyon kétes alakokkal mozgott. Így most min 3 eshetőség van :1, magasról tesz a fejünkre és éli a világát valahol.- Bár így lenne!
2, drogost csináltak belőle és/vagy eladták kurvának, -esetleg külföldre-
3, végleg eltünt -vagy le sem merem írni de meghalt.
De a lehetősége száma végtelen...
Most kezdődik az, hogy rendőrség és egyéb nem hivatalos emberek megkeresése és megkérése találják meg.
A hétvégén lomtalanítás volt a környéken, mi is pakolásztunk. Előkerültek ezeréves elfeledett általa készített rajzok képek, ajándékok. Összefacsarodott a szivem, a férjemmel csak néztünk egymásra és hallgattunk. Nem tudom leírni mennyire félek és aggódok érte, azt hittem ha kiírom jobb. De nem. Képtelen vagyok koncentrálni bármire, az idegesség most kezd kijönni a sérven őrülten fáj. De most ez érdekel a legkevésbé. Nem megy a hímzés pedig van ezer tervem. Próbáltam a két DIM készletem böködni de túl sokat bénáztam rontottam így letettem őket. Nem akarom tönkretenni őket.
A sárkányom legalább kész.