Nagyon érdekesen telt ez a néhány hét.
Annyira leromlott az állapotom, hogy napi 8 óra fekvés a minimum amiben részem volt. Mivel 10 percnél többet nem tudok egyhuzamban ülni vagy állni, semmivel nem jutottam sehova. Már olyan helyeken is görcsöl és fáj ahol eddig nem és nem igazán javulok.
Na szóval ennyit a kesergőről. Ami átsegített ezen a családom mellett egy ajándék Ritától. Csak lepkefingoknak hívom őket, a súlyuk miatt is :))
Bemutatom nektek az új családtagjainkat, az én lepkefingnyi boldogságaimat: Bogyót és Lunát.
A papa rövid szőrű hófehér német angóra, a mama pedig acélszürke, hosszú szőrű tötrök angóra.
Bogyó kisfiú és már 90 dkg, Luna ezüstszürke és 1 kg 20 dkg. Bogyó nyugodtabb visszahúzódóbb, szeret paplan és minden alatt bújkálni és borzasztóan tud visítani, Luna a kislány és mint látszik a szeme sem áll jól, minden pillanatban rosszalkodik, szinte még álmában is. Nagyon nagyon bújós, rettentően igényli az ember közelségét. Bár ez nem igaz, hogy csak ő, mindkettő bújik és dorombol folyamatosan :)
Nagyon jó az étvágyuk, szeretik a kutyi kaját és a sajtot meg a husit :)))
Szotyikámat terorizálják rágcsálják a lábujjait, meg a farkát a viszonyukról mindent elmondanak a képek :))
Bóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóódog vagyok velük :)))))))))))))))))))))