Új kezdet? :o))

2006 novembere óta NLC-n vezettem blogot. Talán itt is menni fog :o)

Kezdetnek íme a két kis segítő társam, és néhány szó magamról.:

Szotyika lassan 2 éves beagle kislány. A világ leghuncutabb, legelvetemültebb és legimádnivalóbb jószága.

Fütyike már nagyfiú,, lassan 4 éves félperzsa, bélpoklos, öntörvényű, szeretettreméltó disznó.



Magamról nem sok mindent tudok mondani. (Aki végigolvassa 3 év bejegyzéseit, az talán megismer.)

Jelenlegi állapotomról annyit: van kis családom, gyerekeim,férjem és boldog vagyok így.
Olyan minden mint a kavicsok. Színes és fekete, éppen mit talál az ember.

Múlt év januárjától van egy élettársam is. Gerincsérvnek hívják. A jobb oldalam szinte teljesen lebénult, de lassan javulok.
A sorvadás még megmaradt, de már tudok járni, mozogni. Az időm nagy részét éppen ezért fekve töltöm. Nagyon elcseszettnek, elveszettnek és feleslegesnek éreztem magam a betegség kezdetén. De rájöttem, hogy tudok fekve hímezni és ez új erőt adott. Na szóval, nekem mindíg félig teli az a bizonyos pohár. (de gyakran a hócipőm is )Nagyon el tudok keseredni, talán minden nap meghalok egy picit, de újra és újra felállok. Máshogy nem is lehet :o)

Az írás örök szenvedélyem. Versek, mesék, film és könyvajánlók a gyermekeim. De mostanság nincs múzsám. Nem igazán megy a dolog. Na de majd igyekszem :o)

Nagyon sokat és sokfélét hímzek. Nagy HAED rajongó vagyok :o)

Mostanság próbálkozom a varrás szépségeivel,(Kihasználok minden percet!) mert igaz keveset de már tudok ülni.

Éljenek a sárkányok, tündérek, manók és mindenféle fantáziakények! :o))

Na most abbahgyom, mert rámjött a szómenés, és 10 kötetnyi locsifecsit le tudnék most írni.

Szép napot indenkinek :o)