Azt hiszem életem egyik legnehezebb időszakát élem meg. 20 napja küzdünk apukámért, hogy egyáltalán életben maradjon. Az egyetlen dolog ami segít kikapcsolni és kicsit lazítani az a hímzés.
A kutyikáimon dolgozom minden hajnalban, (azzal biztat a család, hogy mire kész lesz addigra apu is jobban lesz, és talán hazajön végre) a segítségem pedig itt látható :))
A kutyikáimon dolgozom minden hajnalban, (azzal biztat a család, hogy mire kész lesz addigra apu is jobban lesz, és talán hazajön végre) a segítségem pedig itt látható :))
Napról napra alakul a kép, nagyon szeretem hímezni, annak ellenére, hogy nagyon nehéz.
A sárga labradorral is szinte teljesen végeztem, 6 öltés hiányzik meg egy kis kontúr. Aki ismeri a DIM készleteket, tudja, hogy milyen sok és részletes. Egy rémálom, de tényleg ez adja meg az életszerűségét.
Egyszerűen gyönyörű. Apukádnak jobbulást kívánok és mihamarabbi hazatérést!! Neked pedig rengeteg erőt és kitartást!
VálaszTörlésKItartast nektek.Edesapadnak pedig gyogyulast!Szep a kezimunkad.
VálaszTörlésSok erőt és kitartást kívánok a csalának, apukádnak pedig jobbulást!
VálaszTörlésGyönyörűek a kutyusok!